Angol barátunk a házban, Nick, mindig zseniális viccekkel üldöz minket. Ma reggel bekopogtatott és azt mondta Kásának, hogy hozott nekünk valamit, a kezébe nyomta és csak annyit mondott: „American Pilot Biscuits” (amerikai pilótakeksz), és kacsintott egyet. Szóval, hozott nekünk Oreo-t. Ezeket a vicceit mindig visszafogott s kulturált, de semmiképpen sem eltúlzott kacagásokkal szoktuk honorálni (jelen esetben Kása). Szerencsére nagyon szeretjük és még sosem mertük neki elmondani, hogy nem vicces.

Az Oreo-ról nehéz elfogulatlanul beszélni, mert azt is nagyon kedveljük. Igaz, elsőre kicsit bizarr a látványa. Amikor Wrálinger nénit kínáltam egyszer, ő csak annyit mondott, nagyon köszöni, de ő égett kekszet nem eszik. Mégis van benne valami formabontó, magához vonzó. Miközben Oreo-s emlékeinket idéztük fel Kásával, elmondta, hogy mit tudott meg a héten.

- Te tudtad, hogy Zrányer egy csokoládé nagykereskedésben dolgozik? - kérdezte diadalittasan (mindig én szoktam a jobb pletykák tudója lenni).

- Nem. de akkor az megmagyarázza mért hoz nekünk mindig csokit. Szerinted lehetnék, mondjuk, csoki tesztelő náluk?

- Szerintem olyan nincs egy csoki nagykerben.

- De akkor honnan tudják a vevők, hogy melyik a legjobb, legszebb, legfinomabb termék? Például erről az Oreo-ról is írhatnék. Mondjuk, kerítenék köré egy történetet, és mindenki megtudhatná, hogy ezt is magyar földön találták fel, mert igazából ez égett pilótakeksz vanília krémmel.

- Nem gondolod, hogy az gond volna, hogy ez nem igaz?

- Nem. Múltkor olvastam, hogy a marketing is erről szól. Veszel egy szemránckrémet és attól még nem lesz sima a bőröd. Csak a ránctalanság illúzióját veszed meg. Na, én is írnék ilyesmiket. Például azt írnám a konyakmeggyről, hogy a világ még efféle bársonyos ízű, nyelőcsövet belülről csiklandozó, kellemes étket nem is látott.

- Szerintem kérdezd meg Zrányert erről. Még az is lehet, igazad lesz és lesz egy második munkád. Dől a csoki majd, meg dől a lóvé!

- Oké, de mi legyen a munkaköröm? Hogy hívják majd amit csinálok?

- Hüntér, legyél Csokiszakértő! Vagy... Csokoládéügyi előadó! Főelőadó!

- Az nem jó... Legyen: Csokoládétesztelő előadó. Referens! Vagy ... várj csak ....... Legyen: Csokoládétesztelési Szakreferens!

- Hát, sok sikert! ... Rendeld meg az első száz névjegykártyádat, te, szakreferens.