Drága Télapó!
Hetek óta gyötröm a rokonságot, barátaimat, a szomszédokat és azok gyerekeit csokoládé utáni vágyakozásommal. Sajnos zárt ajtókat döngetek, te vagy az utolsó reményem. Műzli- és gyümölcsszeletet illetve konyakmeggyet (!!) tudtak mostanában felmutatni közeli hozzátartozóim, s azért te is átérzed gondolom ennek a csalódásnak a súlyát.
Tudod, a magamfajta ember ünneptől ünnepig számol. Hiszen fontos szabály a csokoládéfogyasztással kapcsolatban, hogy magunknak sosem veszünk (kivétel a túró rudi, a Duplo, a Danette csokipuding és a Bonbon Mogyorós Túródesszert, bár ezek, te is beláthatod, gyakorlatilag tejtermékek). Ugye kezdtük a Halloween-es csokigyűjtéssel, ez nagyjából néhány hétig biztos raktárkészlet volt, de mostanra csak üresen tátongnak a hangárok.
Nemsokára érkezel Te, kedves, öreg Télapó, majd jön a karácsony, így most nem aggódom, hiszen azzal kihúzzuk valahogy húsvétig, s az akkor begyűjtött készlet elrepít június végéig, ahol a -nagyon helyesen a szülőktől- pedagógusként kapott csokoládé-hegyek (óh, örökre tartsák meg e drága szokásukat kedves szülők) kitartanak Halloween-ig. Ugye, Télapó, te is úgy gondolod, hogy ez az élet igazi körforgása?
S most itt álljunk meg egy pillanatra és adjunk hálát azoknak, akik kitalálták eme finom, illatos, számba omló étket. Hát, átszellemült arccal, köszönöm nekik.
Rátérnék arra, miért is írok Neked. Tudod, sok Tudatosan Táplálkozó barátom például nem eszik csokit. Kicsit üzletelnék veled most emiatt. Ők ugye finnyázzák azokat a csokikat is, amikben nincs is kakaó. Én azt mondom: ne adj nekik ilyet! Add nekik a mogyorót, a mandarint, a virgácsot(NEM ennivaló) és a konyakmeggyet.
Nekem viszont hozz kérlek csokit.
Olyat is hozhatsz, amit úgy gondolod, hogy mások nem ennének meg, mert hízlal és egészségtelen, no meg kakaót se látott és tele van E-vel – hozd el nekem.
Kénytelen-kelletlen elnyamnyogok én rajta – csak kárba ne vesszen. Micsoda pazarlás volna! Én így vagyok tudatos fogyasztó.
Nagy szeretettel, a szokásos módon: keksszel és egy nagy pohár tejjel várunk majd ma éjszaka Téged Télapó! Ne bajlódj a mandarin, mogyoró csomagolásával, CSOKIT KÉRÜNK. (Annyit, hogy tudjak a szomszéd gyerekeknek is hagyni mert hát, ugye mégis nagy blama lenne, ha reggel szétdobált csokipapírok várnák csak a csodálkozó, tiszta tekintetű, reménykedő, csodaváró lurkókat itt a szomszédban.)
Nagyon számítok érkezésedre.
Ölellek:
Hüntér
(Ui: A pontos címet a borítékra írom. EL NE TÉVEDJ!)
